Mozgalmas napok és 9 hónap

Kezdődött a mozgalmasság a szombati Critical Masszel. Vasárnap aztán nekivágtunk a Mátrának és elmentünk Parádfürdőre. Még nászajándékba kaptunk két éjszakát, amit egy évvel később, hármasban be is váltottunk. Nagyon kényelmes volt, sokat aludtunk napközben (az éjszakák nyugalma a helyváltozás miatt kicsit felborult), jókat ettünk (nagyon élveztem, hogy mindent elénk tolnak), sétáltunk,

bicajt is béreltünk egy órára (így hallgatunk mi a gyerekorvosra),

(itt a legjobb aludni)

a vízbe csak ketten voltunk (lehet tippelni, hogy ki parázott be a medencétől).

Kedden délután, hogy Borit végképp kifárasszuk, még elugrottunk Rékáékhoz megnézni a vadiúj másodunokatesót. Megállapítottam, hogy mennyire elfelejti az ember, hogy eleinte milyen csöppek a kisgyerekek! Pedig Andris nagy baba. Itt van a három dédunoka, sajnos, hogy a közös dédszülők már nem láthatták így egybe őket. De reméljük a dédunokák száma még szaporodni fog!

Közben megünnepeltük Bori 9. hónapját. Mostanra már többet töltött idekinn, mint odabenn. Ez a hónap, amúgy, a nagy változások időszaka volt; véget ért a szoptatás, felszámoltuk a járókát. 

Bori négykézláb közlekedik, már feláll, sokat üldögél, szétszedi a habtapit, leszedi a szárítót, ki-bekapcsolja cd lejátszót, nincs tőle semmi biztonságban. Nagyon szeret játszani, mosolygós kisgyerek. Egyre több programot lehet vele csinálni, nappal egyre kevesebbet alszik, az éjszakát viszont - többé-kevésbé - mi is nyugalomba alhatjuk végig. Nagyokat rikoltozik, kicsit gagyog és legújabban csettintget a szájával. Még a haja is nagyot nőtt.

Egy ideális nap

Nagyon-nagyon szeretünk bicajozni. Lelki szemeink előtt az ideális családi tavaszi-nyári-őszi hétvége része egy bicajozás, amit mindenki élvez. Mivel mára esett a Critical Mass, úgy gondoltuk, itt az ideje az álmainkat valóra váltani. Ennek első lépéseként megkérdeztem a gyerekorvost a bicajra szerelhető gyerekülés használatáról. Nem támogatta, de azt mondta, hogy az utánfutós-kocsis verzióra benevezhetünk. Gyuri ripsz-ropsz talált is egy pécsi céget, akik adnak ilyet bérbe, szerencsés módon a hétvégén Budapestre jöttek, így péntek este miénk lett egy napra egy hipiszupi utánfutó.

Szombat délelőtt Gyuri és a ház apukái a kertet csinosítgatták, hogy végre le lehessen vinni a gyerekeket. Én  ebédet főztem, mostam, stb. És közben arra gondoltunk mindketten, hogy mi lesz délután? Mit fog szólni Borbála a bicajozáshoz, az utánfutóban utazáshoz?

A valóság, szerencsére, felülmúlta reményeinket. Annak ellenére, hogy az utánfutóban nagy még a hely a Borinak, nagyon élvezte! A Critical Mass nálunk rövidített úton zajlott, a Parlament előtt megálltunk, hogy Bori elfogyassza az uzsonnáját és ismerkedjen a fűvel. Innen mi már visszafordultunk, és kikerekeztünk a Kopaszi-gátra, ahol Bori megbarátkozott a fűvel, Gyuri és Rike söröztek, és alapvetően mindannyian élveztük az életet!

Fürdés és fogmosás

Standing pose

Csak a dokumentálás kedvéért: Bori ma felállt. Mindezt a magnóra támaszkodva tette, ahol épp ez szólt: "A politikus és az ember két jóbarát..." (új Belga album)

"Nehéz idők!

- sóhajtotta finoman, ahogy néha Meccstől hallotta, amikor a főkamarásnak úgy esett a szolgálata, hogy nem tudott elmenni a futballmérkőzésre".

Ez jut eszembe a jelenlegi helyzetünkről, bár mi nem a focimeccsről maradunk le. 

Az úgy volt (hogy egy másik klasszikus mondatot idézzek), hogy Bori beteg lett. Most először olyan igazán. Magas láz, kedd éjjel gyerekügyelet, Heim Pál kórház, aztán szerdán háziorvos. Kiderült, hogy valami vírus.

Ez aztán nagyjából elmúlt, még egy kicsit náthás, de magával hozta a nem evést és ennek egyenes következményeként a hisztit. Pár napja szinte semmit nem eszik. Mi meg próbálkozunk, próbálkozunk, eddig elég kudarcos a történet. Szóval, nehéz idők.

Viszont történtek jó dolgok is, hétfőn voltunk moziban, megnéztük ezt:

itthon vannak a héten Bori jövendő keresztszülei (Kriszta-Totya), velük sétáltunk egy nagyot csütörtökön, pénteken Krisztivel (vele együtt dolgozom) az Infoparkban, miközben megbeszéltük a munkahelyi pletykákat.

P.S. Tudjátok honnan van a címbeli az idézet?

Örömhír, plusz egy zene

Ma hajnalban megszületett Bori másodunokatesója, András. Ahogy Réka írta, férfiasan gyorsan érkezett, férfias méretekkel 4150 g és 59 cm. Nagyon gratulálunk nekik! Ezzel Bori hivatalosan átadta a "legkisebb gyerek a családban" stafétát.

És itt van még egy sokat hallgatott zenénk, Chumbawamba: