2011. június 30., csütörtök

Az emberiségnek semmi,

de nekünk egy nagy lépés: ma először Bori és a bili jó helyen és jó időben találkoztak.

2011. június 27., hétfő

23 hónap

A képből kiindulva, a lépcsőkön már egyedül mászkál, tud váltott lábbal is felmenni (lefelé még egyesével jön.)
Szinte mindig tőmondatokban fejezi ki magát, ezek legtöbbször saját magára (pl. Bori álmos), illetve a családra vonatkoznak (Apa elment, anya tornázik stb.) A szó eleji "s" és "sz" változatlanul "h", a "v" pedig "n", a klasszikus példa erre a két jóbarát: nakond és hüni.
Az elmúlt hónapban megjött jó idő kihozta belőle a békát, ki sem lehet venni a természetes vizekből. Így minden hétvégét a vízparton töltjük. A Dunánál nagyobb a kihívás (köves és gyorsabban mélyül), a Balatonban tombolni lehet, mert ott homokos a part. Ez utóbbiban szombaton is őrült fürdés volt, annak ellenére, hogy a parton az emberek többsége pulóverben járkált. 
Sokat kell vele rajzolni, a pont-pont-vesszőcske témakörben már önállóan mozog (rajzol egy kb. kört két ponttal), én pedig nagy előrelépést tettem a kisvakond-béka-süni-nyuszi felismerhető ábrázolásában. Gyakran nézünk könyveket, lassacskán beindul a mese olvasás is.
Nagyon szereti a zenét (Borinál a nyenye megnevezés a zenét takarja), az autóban mindig szólnia kell. Szerencsére a kedvenc nursery rhymes cd mellé most már be tudtunk csempészni mást is. De az is jó, ha mi énekelünk. Emellett nagyon szereti ha mesélünk, értem ezalatt, hogy elmeséljük mi fog még történni/mi történt egy napon. Ilyenkor folyamatosan jön az "utána pédig", amihez természetesen eseményt kell kötni.
A bölcsi hosszú távon beválik, igaz volt egy visszaesős fázis, amikor reggel úgy jöttem el, hogy a gyerek azt üvöltötte, hogy anya-anya. Szóval a klasszikus, mindenki rémálma távozás. Az ok az egyik bölcsis társa volt, aki minden nap zokogott a bölcsiben és ezt Bori is átvette. Mostanra úgy tűnik megnyugodtak a kedélyek. 
Vannak furcsa nünükéi: utálja a szelet, utálja, ha naptejjel bekenjük, csak ő léphet rá a lábtörlőre (nekünk szigorúan tilos) és ordít, ha valaki a cuccaihoz nyúl.
Viszont tud nagyon kedves lenni és ha olyanja van, akkor szívesen átengedi a játékait. A nagyokhoz kifejezetten vonzódik, az a legnagyobb szerencse, ha van egy nagyobb kislány, aki szívesen játszik vele. Ilyenkor nekünk van egy szabadnapunk.
És változatlanul nagyon-nagyon apás!

2011. június 24., péntek

Barátnők

 Johanna és Bori

2011. június 21., kedd

Apja vágya

Az első női Forma 1-es pilóta:

2011. június 15., szerda

Címszavakban

  • Múlt hétvégén elmentünk Szigetszentmártonba, Gyurival gyerekkorunk közös színhelyére. Borit vagy a Dunából vagy a kerti gyerekmedencéből nem lehetett kihúzni, a nagyszülők kényeztették, mi addig szedtünk egy nagy adag cseresznyét (már kész is a lekvár). A nap végeredménye a majdnem 12 óra alvás, talán nem kell mondanom, hogy mennyire értékeltük mi is. Most hétvégén folyt. köv.
  • Beszokott a bölcsibe. És még szereti is.
  • Elkezdett tőmondatokat használni (pl. Apa énekel.)
  • A babakocsiban és az autóban énekelget magában.
  • Felfedezte, hogy másnak is van nagy hasa, tehát abban is van gyerek (na jó, ez utóbbira rá kellett vezetni, de azóta fix tudomány.)
  • Alvajáró. Legalábbis, amikor ma hajnalban be kellett hozzá mennem, akkor az ágya melletti kis szekrény ajtaja nyitva volt, az ágyában találtam egy tiszta textil pelust, az apja pedig tagadja, hogy ő lett volna.
  • Voltunk fodrásznál, íme kis hölgy portréja frufruval:

2011. június 9., csütörtök

Hidegfront, de lehet, hogy a dackorszak kezdete

Bori ma bemutatta eddigi élete legnagyobb hisztijét. Az ok komoly és súlyos volt; a hűvösebb idő miatt hosszú nadrágot adtam rá. Volt rugdosás, ordibálás, földre vetem magam, végül "levette" felkiáltással nadrág rángatás. Aztán nagy nehezen megnyugodott és másfél órát aludt a kanapén (ahol még soha), így:

A öltözködés amúgy is egyre neuralgikusabb pont, de a kánikulában elfogadható, hogy a kisgyerek egy szál pelenkában rohangáljon itthon. (Vagy abba sem, mert néha azt is leveszi. És akkor a szülő azért drukkolhat, hogy ne a kanapén, ágyon stb. kapja el az ihlet a Borit. Mert a bilin sosincs ihlet.)
Szóval mostanság egyre inkább van akarata, valószínűleg megspékelve kezdeti féltékenységgel a Juli miatt.

Viszont a bölcsi egyre jobban bejön, mindkettőnknek. Eddig négyszer voltunk, a harmadik alkalomtól már ott tudtam hagyni egyedül. Most tartunk két óra önálló bölcsizésnél, de láthatóan egyre jobban megy a dolog, úgyhogy remélem hamarosan eljutunk az önálló délelőttökig. Bori már tudja a bölcsis nénije és a többi gyerek nevét, játszik, eszik a többiekkel, szóval önállósodik.
Bölcsisek nézik a szelektív szemeteskocsit, nincs is ennél izgalmasabb!


2011. június 4., szombat