Voltak ugye az ünnepek, Bori 17 hónapos volt, most meg már új év van, mindenféle újdonságokkal.
Szóval.
A Karácsony nagyon jól telt, tele volt családozással, három helyszínen (nálunk, illetve a két nagyszülői rezidencián). A két ünnep között aztán jöttek további családozások, megnéztük a már nem is újszülött Brúnót (szegről végről rokon), Bori sokat keresztszülőzött, mert itthon voltak, sokat svájci nagynénizett, nagybácsizott, mert ők is itthon voltak. Aztán ebbe az időszakba még belefértek barátok és az unokatesóink is, de őket már nem sorolom fel, mert így is hosszú a lista.
Aztán elmentünk négy napra szilveszterezni további 20 gyerekkel és szüleikkel, hogy kipihenjük az ünnepek fáradalmait. Ez sikerült, mi nagyon jól éreztük magunkat és még nagyokat is aludtunk. A velünk (vagyis Borival) egy napirenden lévőkkel tudtunk közösen enni, volt egy játékkuckó kiskorúaknak, itt is tutira lehetett találkozni a többi gyerekkel. Szilveszterkor mi egy picit táncoltunk, Bori pedig nagyon bátran átaludta a tűzijátékot.
Karácsony másnapján lett Bori 17 hónapos. Ezzel belépett a nagylány korba és ennek jelenként abbahagyta a reggeli tápszer ivást. Ezzel elsőre engem kissé a kétségbeesésbe taszított, mert hogy ki kell találnom még egy étkezést annak a gyereknek, aki nem eszik gyümölcsöt. Az all-time kedvenc a tojás lett, feldolgozási formája bármi lehet, de tény, hogy a rántotta mindent visz. Aztán a héten bevállaltuk a tejet is; piacon vett felforralós fajta, szóval igazi tej. Ez is bejött, mehet bele corn flakes is. Szóval Bori továbbra sem fog éhen halni.
És a nagylányság jeleként tegnap hazaballagott (kocogott) az Allee-ból. (Kb. 10 perc sétára levő bevásárlóközpont. Nagy kedvencünk így télen, főleg a Libri gyerek részlege, ahol le is lehet telepedni és könyveket nézegetni.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése