Karácsony és öt hónap

Hát, megvolt Bori első Karácsonya! (A szőrszálhasogatók kedvéért már tavaly Karácsonykor is élt, de akkor csak bentről tudta figyelni az eseményeket.)
A programunk elég sűrűre sikeredett, csak címszavakban:

• 24-én délelőtt (és már 23-án napközben is) én főztem. Aztán délután átmentünk Gyuri szüleihez, ott kezdődött az ünneplés,
• majd kora estére hazajöttünk, jöttek az én szüleim és Kini-Andris, itt folytatódott. Bori fektetése után pedig nekiláttunk az ünnepi menünek (füstölt lazac majonézes-tormás krumplisalátával, rákleves egy kis kagylóval, lazac paradicsomos tapenade-dal és mazsolás kuszkusszal, mákosguba, ez utóbbi Gyuri műve!)

Egy kép az első Karácsonyozóról az ünnepi ruhájában:

• A 24-éről 25-ére virradó éjszakánk, elsősorban a Borié és ezért persze a mienk is, kicsit rázósra sikerült, előttünk ismeretlen okokból. Így aztán 25-én délelőtt családilag aludtunk.
• Ebédre viszont elmentünk a szüleimhez, jöttek a Kiniék is és ettünk egy nagy adag töltött káposztát. Én is, finom volt, nagyon! Kini és Bori pedig élvezte egymás társaságát:

• Délután elmentünk templomba, tökéletes időzítéssel, mert a vihar alatt a Sziklakápolnában ültünk.
• 26-án Gyuri szüleinél ebédeltünk, majd délután jött hozzánk a Szabó család (nem a rádióbeli, hanem a Sydneyben élők), akik és a Kiniék magyarországi tartózkodásának ez az egyetlen időpont volt a közös halmaza. Most pedig pihenünk!

A mai nap még arról is híres, hogy Bori öt hónapos lett. A súlya hét kg fele ballag, majd kedden megyünk orvoshoz, akkor pontosabb adatokkal tudok szolgálni. Tudja ezt:

Ezenkívül tud hasról hátra fordulni (kétféle technikával), ezerrel nyomni az öklét, egyes ujjait, illetve a hüvelykujját külön is a szájába. Már megfog játékokat, nagyon sokat mosolyog és sokat figyel másokat. Élvezi az emberek társaságát, nagyon szereti, ha tornázunk. Néhány napja már kap almát is, ami azért küzdés:) Tapasztalatunk szerint nem az almával van baja, hanem a kanállal. Ha ugyanis az alma mindenféle trükkös akciók árán bejut a szájában, egy pillanaton belül elégedett nyelést lehet hallani. Úgyhogy reménykedünk benne, hogy egyszercsak a körítés elhagyható lesz és tiltakozások nélkül a szájába lehet juttatni a finom falatokat. A jövő útja kétségtelenül ez.

Átmeneti témaváltás - Avatar

Tegnap eredetileg elutaztunk volna három napra Parádfürdőre. De közben megjött a nagy hó, az Útinform szerint tegnap Parád fele csúszós és hóátfúvásos volt az út, ezért úgy döntöttünk nem szeretnénk lerobbanni sehol a Borival, így halasztottuk a wellness pihenést.

Közben elkezdték itthon játszani az Avatart. Olvastam - áradozó - kritikákat, megnéztem a trailert, és megállapítottam, hogy nem az én filmem. James Cameronért amúgy sem rajongok, nem láttam sem az Alient, sem a Terminatort, a Titanicot is csak egy olaszországi síelésből hazaúton a buszon, rémes volt.

Így hát el is határoztam, hogy ez Gyuri kimenője lesz, majd Rikével és Totyával megnézik. Csakhogy, Rike beteg lett, Totya nem ért rá, nekünk pedig lett egy szabad esténk. Én pedig egyszercsak (magamat is meglepve) azt mondtam Gyurinak, hogy én megnézem vele.

Úgyhogy elsétáltunk az Alleeba, és megnéztük 3D-ben.

Innen megy át ez a poszt rajongói oldalba:)

Iszonyú jó volt, nagyon élveztem, hihetetlenül látványos! Az előzetesben nincs minden elsütve, érnek meglepetések, nekem teljesen bejött a öko üzenet is. A végén lévő csatajelent kicsit sok volt, de biztos, hogy a pasik ezt másképp élik meg:) Úgyhogy nézzétek meg, 3Dben, megéri!

S. Borbála kiskorú

tegnap a szemem láttára hasáról a hátára fordult. Úgyhogy tudja és tudja és tudja!

Én pedig ezennel megfogadom, hogy többet fordulás témában nem írok, belátom, hogy kicsit unalmas lehet.

Amúgy élvezzük a havat, Borit beöltöztetem sarkkutatónak és megyünk is ki.

Így jár,

aki túl gyorsan posztol.

Az előző bejegyzés Bori alvása közben íródott. Bori hason alszik. De amikor ma elkezdett beszélni, hogy felébredt, én pedig bementem hozzá, a hátán feküdt. Úgyhogy hivatalosan is meg tud fordulni. Hogy hogyan, az nagy titok, előttünk láthatatlan.

Az első nem hivatalos fordulás és az első hivatalos hó

Az első nem hivatalos fordulásra tegnap reggel került sor. Leraktam a hasára és azzal a lendülettel visszalökte magát a hátára. Ezért nem hivatalos, benne volt a hasra érkezés lendülete. Viszont, egy kicsit mintha már készülődne a fordulásra. Majd meglátjuk mikor lesz belőle tényleg valami.

Ma reggelre megjött a hó, megmutattuk Borinak, hogy tudja, min fog majd síelni pár év múlva!

Tegnap itt voltak az OBHs csajok. 2005 óta - amikor felmondtam az OBHban - hagyomány, hogy az emberi jogok napja tiszteletére (december 10.) összegyűlünk nálam/nálunk az alkotmányos jogok volt és jelenlegi védelmezői, hogy alkotmányos témáktól elrugaszkodva együnk, csacsogjunk és jól érezzük magunkat. Ezt most is teljesítettük:) Idén a repertoár bővült a Bori programmal, akinek persze nagyon tetszett, hogy egyik kézből vándorolt a másikba.

Én sajnos a tegnap délutánt választottam arra, hogy megbetegedjek, eleinte csak hőemelkedésem volt, a vendégség végére aztán egyre feljebb ment, estére meg lázam is lett. Ami évek óta nem volt. Mára már javult a helyzet, láz nincs, csak ki vagyok purcanva. De majd ez is elmúlik. Bori viszont virgonc és egészséges!

December

Jeles hónap, most volt a Bori első névnapja. Íme, a névnapos:

A nagy ünnepségre az apai nagyszülőknél került sor. Sajnos az anyai nagypapa kénytelen volt passzolni a nagy eseményt, nem bírt meggógyulni. (Azóta viszont már jól van, holnap személyesen is megszemléli az ünnepeltet.) De három másik nagyszülő felköszöntötte, ettünk jókat, Bori pedig - egy minimális alvás után - élvezte a nagyszülők társaságát.

Több éves hagyomány, hogy Klárával decemberben mézeskalácsot sütünk. Az idei év több okból rendhagyóra sikerült. Egyrészt, van a Bori. Úgyhogy miatta helyszínt váltottunk és áttettük a sütés székhelyét hozzánk. Elvben, ennyi volt a tervezett változást, de Klára sajnos eltörte a bokáját és nem tudott jönni. Így aztán - először - meggyúrtam a tésztát és egyedül megsütöttem a mézeskalácsokat. Szépek lettek!

Bori pedig nagyon segítőkész volt, mert három órát aludt délelőtt, pont addig, amíg megsült minden. A délutáni alvása alatt pedig megcsináltam a cukormáz díszítést. És még mindig alszik. Itt a hidegfront.

Versenyszellem

Tegnap voltunk megint tornázni. Kiderült, hogy Johanna  - aki fiatalabb Borinál három héttel - a tegnapi napot választotta arra, hogy átforduljon. Így, amikor ezt elmeséltem Gyurinak, feltámadt benne a versenyszellem. Lefekvéskor meg is beszélte a Borival, hogy reggelre legyen szíves megfordulni ő is.

Bori a feladatot teljesítette is, igaz, nem egész úgy, ahogy ezt az apja gondolta. Reggel mire bementem hozzá - megint átaludta az éjszakát, ez már a negyedik volt! - megfordult szépen. Csak síkban. 180 fokot. Úgyhogy alig találtam az ágyában. Épp, az eredetileg a lábánál lévő bohóccal beszélgetett...