Bori ma bemutatta eddigi élete legnagyobb hisztijét. Az ok komoly és súlyos volt; a hűvösebb idő miatt hosszú nadrágot adtam rá. Volt rugdosás, ordibálás, földre vetem magam, végül "levette" felkiáltással nadrág rángatás. Aztán nagy nehezen megnyugodott és másfél órát aludt a kanapén (ahol még soha), így:
A öltözködés amúgy is egyre neuralgikusabb pont, de a kánikulában elfogadható, hogy a kisgyerek egy szál pelenkában rohangáljon itthon. (Vagy abba sem, mert néha azt is leveszi. És akkor a szülő azért drukkolhat, hogy ne a kanapén, ágyon stb. kapja el az ihlet a Borit. Mert a bilin sosincs ihlet.)
Szóval mostanság egyre inkább van akarata, valószínűleg megspékelve kezdeti féltékenységgel a Juli miatt.
Viszont a bölcsi egyre jobban bejön, mindkettőnknek. Eddig négyszer voltunk, a harmadik alkalomtól már ott tudtam hagyni egyedül. Most tartunk két óra önálló bölcsizésnél, de láthatóan egyre jobban megy a dolog, úgyhogy remélem hamarosan eljutunk az önálló délelőttökig. Bori már tudja a bölcsis nénije és a többi gyerek nevét, játszik, eszik a többiekkel, szóval önállósodik.
Bölcsisek nézik a szelektív szemeteskocsit, nincs is ennél izgalmasabb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése